Az előző cikkben elkezdtük megvizsgálni, hogy milyen változásokat jelentenek a könyvtárak számára a Szerzői jogról szóló törvény júniusi módosításai. Akkor a kutatási célú másolatkészítés témakörét jártuk körül, most pedig a magáncélú másolással kapcsolatos tudnivalókat mutatjuk be.
A magáncélú másolás szabályai a szerzői jogi rezsim részét képezik már nagyon régóta. Ennek megfelelően sajnos számos archaikus szabályt is fenntartott az Szjt., melyek nem voltak összhangban a digitalizáció korának felhasználói szokásaival és a gyakorlati élet elvárásaival.
2021. június 1-jéig teljes könyvet csak kézírással vagy írógéppel lehetett másolni. Erre a szabályra tekintettel kellett lennie a magáncélú másolásban segédkező könyvtárnak is, azaz az ilyen igényeket vissza kellett utasítania. Most ez a szabály megszűnt, de ez nem jelenti automatikusan, hogy minden könyvet teljes terjedelmében szabadon másolhatnának magáncélra az olvasók, és nem jelenti, hogy a másolásra felkért könyvtár(os) a fénymásolóponton mostantól bármilyen ilyen jellegű kérést nyugodtan teljesíthet.
Három lépcső
A fent említett szabad felhasználás a technológiailag meghaladott, régi szabályozás megszűnésével közvetlenül az ún. „háromlépcsős teszt” ernyője alá került.
Ennek lényegét az Szjt. 33. § (2) bekezdése foglalja össze:
§ A felhasználás a szabad felhasználásra vonatkozó rendelkezések alapján is csak annyiban megengedett, illetve díjtalan, amennyiben nem sérelmes a mű rendes felhasználására és indokolatlanul nem károsítja a szerző jogos érdekeit, továbbá amennyiben megfelel a tisztesség követelményeinek és nem irányul a szabad felhasználás rendeltetésével össze nem férő célra.”
A szerzői jogi szabályok betartása a magáncélú másolás esetében alapvetően a másoló, illetve a másolást megrendelő kötelessége (erre érdemes a figyelmét felhívni feliratokkal vagy szóbeli tájékoztatással), de egyértelmű jogsértő megrendelés esetén a fénymásolással megbízott könyvtárosnak is meg kell tagadnia a teljesítést.
Korábban ez egyszerű volt: a teljes könyvet tilos volt másoltatni (bár a kérdés akkor is felmerült, hogy vajon a könyv mekkora részének másolása nem ütközik a háromlépcsős tesztbe és a szabad felhasználás általános szabályaiba). Most a könyvtárosnak mérlegelnie kell, hogy a másolás azon körülményei, melyek függetlenek a felhasználó szubjektív ismereteitől (pl. mi a másolás célja), vajon megalapozzák-e a megrendelés teljesíthetőségét?
Véleményünk szerint, amennyiben kereskedelmi forgalomban elérhető műről van szó vagy olyan műről, melynek általában van kölcsönözhető példánya a könyvtárban – hiszen a könyvtári kölcsönzések száma után is jogosultak a szerzők jogdíjra – kijelenthető, hogy a teljes lemásolás károsítja a szerző jogos érdekét, és sérelmes a mű rendes felhasználására.
Hogyan járjunk el a gyakorlatban?
Nem jogi, hanem inkább munkaszervezési kérdés, hogy a hagyományos fénymásolópontba beosztott könyvtáros vajon rendelkezik-e annyi idővel, elvárható-e tőle az a – néha jogi értékítéletekre is kiterjedő – körültekintés, hogy ezeket a kérdéseket vizsgálja? Amennyiben nem alakítható ki úgy egy szolgáltatás, hogy ezek a kérdések érdemi vizsgálat tárgyát képezzék egy adott megrendelés kapcsán, akkor érdemesebb a tévedés lehetőségét kizáró keretszabályokat felállítani és kijelenteni, hogy a könyvtár belső szabályzata értelmében teljes könyvet a könyvtáros nem másol, hanem egy ügyfélnek csak az adott könyv meghatározott százalékát vagy maximum 2‒3 fejezetet 1‒1 könyvből.
A könyvtárat kevésbé érintő, de fontos pontosítás az új szabályozásban, hogy a jogalkotó a törvényben egyértelművé teszi azt az elvet, amelyet a joggyakorlat már régóta vall, miszerint a jogszerűtlen forrásból származó mű esetén nem lehet annak magáncélú másolása sem jogszerű. Így pl. a SCI-HUB-ról letöltött tudományos cikk olvasónak való kinyomtatása, elküldése egyértelműen jogsértő.
Elektronikus másolatok
A legutolsó gondolat vezet el ahhoz a módosításhoz, amely talán a fénymásolópontok és a digitalizálási szolgáltatások működését leginkább érinthetné a könyvtárakban. A korábbi szabályozás szerint tilos volt a magáncélú másolás során mással készíttetni másolatot számítógépen vagy digitális adathordozón. Magyarul szkennelést sem kérhettek szerzői jogi védelem alatt álló művekről az olvasók úgy, hogy azt nem ők végezték önkiszolgáló módon, hanem a könyvtárossal végeztették el.
Ez az akadály elhárult. Június 1-jétől lehet megrendelt magáncélú másolatokat küldeni olyan online kommunikációs csatornán, amely a megrendelő és könyvtár közti zárt kapcsolatot biztosítja (pl. e-mail, személyes TEAMS üzenet). Személyes megjelenés estén pedig a megrendelő olvasó pendrive-jára, memóriakártyájára vagy bluetooth-on keresztül a mobiltelefonjára is fel lehet másolni már akár ezeket a fájlokat.
Ennek fejében természetesen kérhető térítési díj a fénymásolási szolgáltatások analógiáján. Minden megoldás esetén viszont hangsúlyozottan figyelemmel kell lenni a háromlépcsős teszt elvárásainak teljesülésére, a szolgáltatások megszervezésénél annak érvényesülését biztosítani kell.
A cikk szerzői:
Dr. Aczél-Partos Adrienn – könyvtárvezető, PPKE JÁK Könyvtára
Dr. Füzes Barnabás – stratégiai és innovációs főigazgató-helyettes, PTE EKTK
Kép: by Inactive_account_ID_249 from Pixabay
