2021 nyarán jelentős átalakításon esett át a szerzői jogokról szóló törvény. Az Európai Uniós iránylevekhez és hazai gyakorlati tapasztalatokhoz igazított módosítások a szakértők szerint korszerűbbé, igazságosabbá és a könyvtárak szempontjából is praktikusabban alkalmazhatóvá tették a jogszabályt. Az EKK részéről Dr. Aczél-Partos Adrienn és Dr. Füzes Barnabás vette alapos vizsgálat alá a törvényt és foglalta össze a könyvtárakat érintő legfontosabb tudnivalókat. Elsőként a kutatási célú szöveg- és adatbányászattal kapcsolatos változásokat mutatjuk be.
A módosításról
A 2021. június 1-jei módosítás legfőbb célja az volt, hogy szigorúbban szabályozza az online platformok működését, megkönnyítse a tartalmakhoz való hozzáférést és azok felhasználását. Emellett igyekezett megerősíteni a szerzők és egyéb jogosultak helyzetét, ezzel is mintegy egyensúlyt teremve a szerzői és a társadalmi érdekek között.
A módosítás alapvetően két uniós irányelv (a SatCab és a CDSM) implementálásának az eredménye, ami a hazai gyakorlati tapasztalatokon alapuló elemekkel egészül ki. Az irányelvekben az Európai Unió meghatározza a szabályozás kereteit és fő irányait, melyek alapján a nemzeti jogalkotók saját jogalkotási eljárásukban jogszabályt alkotnak, ezzel beépítve a saját jogrendjükbe az Unió által elvárt szabályokat. A CDSM irányelv zömében az internet okozta kihívásokat igyekszik kezelni, a SatCab irányelv pedig alapvetően a kábeltelevíziós piacot igazítja a kódolt adások elterjedésével bekövetkezett új helyzethez.
A könyvtári szolgáltatások szempontjából értelemszerűen a CDSM irányelvnek és annak a szerzői jogi törvénybe történő átültetéséből származó rendelkezéseinek vannak releváns hatásai.
A módosítás által érintett fő témakörök közül az alábbiak érdekesek a felsőoktatási könyvtárak szempontjából:
- Új, szabad felhasználási esetkörök a kutatási célú szöveg- és adatbányászat tekintetében;
- A magáncélú másolás modernizációja;
- A kereskedelmi forgalomban nem elérhető (out of commerce, OoC) művek felhasználásának könnyítése;
- A digitális oktatást elősegítő változások.
Új fogalmak a jogszabályban
Mielőtt a felsorolt témákat egyenként kibontanánk, fontos megjegyezni, hogy a törvény 33/A.§-ban – számunkra lényeges – fogalmi pontosításokat is tettek és új fogalmakat is bevezettek. Ezek a következők:
- Iskolai oktatás célját szolgáló felhasználás (ebbe értendő a felsőfokú oktatásban a tantervnek, ill. a képzési követelményeknek megfelelő felhasználás);
- Kulturális örökségvédelmi intézmény (mint például a nyilvánosan hozzáférhető könyvtárnak minősülő felsőoktatási könyvtárak);
- Oktatási intézmény (beleértve a felsőoktatási intézményeket is);
- Kutatóhely (mint az egyetem és külön nevesítve annak könyvtára is. Kiemelendő azonban, hogy itt kifejezetten az egyetemekről szól a jogszabály, és mivel más fogalmaknál felsőoktatásról, felsőoktatási intézményekről ír a jogalkotó, ebből következik, hogy itt szűkítő értelmezést kell követni, és nem értendők a kutatóhely fogalmába pl. a főiskolák és azok könyvtárai.).
A kutatási célú szöveg- és adatbányászathoz szükséges többszörözés
Az új jogszabály értelmében a kutatási célú szöveg- és adatbányászathoz szükséges többszörözés mostantól a szabad felhasználás körébe tartozik, ha:
- a többszörözést végző felhasználó jogszerűen fért a műhöz,
- a felhasználás ellen a jogosult előzetesen nem tiltakozott, és
- a másolatokat csak a szöveg- és adatbányászathoz szükséges ideig őrzik meg.
A kutatóhelyek (pl. egyetemek) és kulturális örökségvédelmi intézmények (pl. nyilvánosan hozzáférhető könyvtárak) az előző általános szabályhoz képest nagyobb lehetőséget kapnak, feltéve, hogy tudományos kutatás céljából végeznek szöveg- és adatbányászatot, és megfelelő biztonsági szinten őrzik a jogszerűen beszerzett művekről készült másolatokat. Tudományos kutatási célra ugyanis bármeddig megőrizhetik az ilyen másolatokat.
Mindkét előbb említett jogosulti körre igaz, hogy a kutatásban vagy a kutatás szakmai értékelésében részt vevők zárt és konkrét célcsoportja számára (peer review lektorálás, kutatási együttműködés intézmények vagy kutatók között) a másolatok lehívásra hozzáférhetővé (online elérhetővé) tehetők. Ennek feltétele, hogy a felhasználás ne jövedelemszerzési vagy -fokozási célzattal történjen, és a hozzáférhetővé tétel csak a cél által indokolt ideig és mértékig valósuljon meg.
A könyvtárak számára ez a lehetőség azt jelenti, hogy az egyetemeken, kutatóintézetekben folyó big data kutatásokban dolgozók részére tudnak tömegesen nyersanyagot (szöveges dokumentumok karakterfelismertetett korpuszát) előállítani, tárolni és rendelkezésre bocsátani. Természetesen ehhez a kutatóhelyeken is meg kell születnie annak a felismerésnek, hogy a könyvtár által őrzött szövegkincsre épülhetnek big data kutatások, és meg kell tervezni a könyvtár bevonásával ezeknek a kutatási projekteknek a részleteit is.
A cikk szerzői:
Dr. Aczél-Partos Adrienn – könyvtárvezető, PPKE JÁK Könyvtára
Dr. Füzes Barnabás – stratégiai és innovációs főigazgató-helyettes, PTE EKTK
Kép: by Inactive_account_ID_249 from Pixabay
