Site Loader

Cikksorozatunk negyedik, befejező részében a szerzői jogi törvény azon szakaszait vizsgáljuk melyek a könyvtári dokumentumok digitális oktatásban való használatának lehetőségeit érintik.

Az szerzői jogról szóló törvény (Szjt.) 35. § (5) bekezdése értelmében:

§ Könyvként kiadott mű egyes részei, valamint újság- és folyóiratcikkek az iskolai oktatás céljára egy-egy csoport vagy iskolai osztály létszámának megfelelő, valamint a köznevelés, a szakképzés, illetve a felsőoktatás keretében szervezett vizsgákhoz szükséges példányszámban többszörözhetők, az érintett tanulók, hallgatók részére terjeszthetők és az oktatási intézmény biztonságos elektronikus hálózatán keresztül szemléltetés érdekében számukra lehívásra hozzáférhetővé tehetők.

A fenti jogszabály nem a 2021. júniusi módosítás része, hiszen azt már a pandémia idején előzetesen megalapozta a 125/2020. (IV. 16.) Korm. rendelet, majd az Szjt. 2020. június 18-án hatályba lépő módosítása. Mégis érdemesnek tartjuk itt kiemelni, mert olyan változásokat hozott a felsőoktatási intézmények életében az online oktatáshoz szükséges hozzáférhetővé tétel terén, melyek sokféle gyakorlatot teremthettek, és az új szabályok fényében átgondolásuk mindenképpen hasznos lehet.

Az idézett szabály értelmezése arra az eredményre vezet, hogy az oktatási intézmény a könyvrészleteket és cikkeket iskolai oktatási célra, a szükséges példányszámban többszörözheti és anyagi hordozón (fénymásolatban) terjesztheti, de biztonságos elektronikus hálózaton csak szemléltetés érdekében teheti online hozzáférhetővé.

Az oktatási szemléltetés azt jelenti, hogy a felhasználás módja az oktatást gazdagítja, támogatja vagy kiegészíti. A művek részeinek vagy kivonatainak olyan használatáról van itt szó, mely nem helyettesíti az oktatási piacra szánt anyagok vásárlását és általában a rendes felhasználását(CDSM irányelv 21. preambulum bek.). Ennek értelmében a tananyag digitalizálása és biztonságos hálózaton történő hallgatókhoz juttatása nem szabad felhasználás, ha a szemléltetési funkciónál többet valósít meg.

A könyvtár ezért akkor jár el helyesen, ha az oktatóra bízza – annak megfelelő tájékoztatását követően –, hogy az adott tárgy tekintetében milyen tartalom érthető szemléltetési cél, vagy az annál többet megvalósító tevékenység alatt. A legcélszerűbbnek tűnő eljárás eszerint az lehet, hogy a művet oktatói jelzésre a könyvtár digitalizálja, de nem a hallgatóknak, hanem az oktatónak adja át. A digitalizált műveket az oktató saját maga osztja meg az adott kurzus hallgatóival, a kurzus hallgatóit integráló biztonságos, zárt online felületen (TEAMS, Classroom stb.).

Ettől még a felsőoktatási intézmény az oktatói felületesség okán esetleg elkövethet jogsértést, de könyvtár megfelelően védve van mint digitalizálási segéd és nem a megvalósítás jogi szabályszerűségéért felelős egység. Amennyiben a kért tartalom terjedelme miatt valószínűsíti a könyvtár, hogy a szemléltetésnél többre terjed ki majd a felhasználás módja, akkor külön célszerű erre a körülményre felhívni az oktató figyelmét azzal, hogy a hallgatóknak immár van lehetőségük – akár a bezárt egyetemek esetén is – digitális, magáncélú másolatokat kérni és magánkörben akár azokat egymásnak át is adni, többszörözni. Persze ez némi költséget terhel a hallgatókra, és önálló, az oktatótól, valamint a kurzus online csoportjától független ügyintézést igényel. 

Véleményünk szerint ezért fenn kell tartani az oktatóknak való könyvtári digitalizálási szolgáltatást, már csak azért is, mert kutatási célra terjedelmi korlátok nélkül lehet többszörözni számukra védett műveket. Szükséges azonban mindezt megfelelően keretezni, a jogszerű célok beazonosítása érdekében kommunikálni kell az oktatóval, és a céljának megfelelő szabad felhasználási esetkör szerint kell eljárni, mert a módosításoknak köszönhetően 2021. június 1-jétől az Szjt. már alkalmas az ilyen irányú igények kielégítésére. A kérdés az, hogy a könyvtárak mikor és hogyan szervezik át a szolgáltatásiakat, jut-e erre erőforrásuk, hogy minél jobban kihasználják az új lehetőségeket és kiszolgálják az olvasói, intézményi igényeket.

A cikk szerzői:
Dr. Aczél-Partos Adrienn – könyvtárvezető, PPKE JÁK Könyvtára

Dr. Füzes Barnabás stratégiai és innovációs főigazgató-helyettes, PTE EKTK

Kép: by Inactive_account_ID_249 from Pixabay

Post Author: Petró Leonárd