Ma Magyarországon csak a Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtárában dolgozik data steward. Hasonló feladatot végző kollégák akadnak ugyan az országban, de olyan, aki kizárólagos feladatként látja el a kutatási folyamat ilyen szintű támogatását csak itt található.
Száldobágyi Ádámmal, a DEENK data steward-jával beszélgetettünk.
A data steward még nem egy általánosan ismert szakma a hazai kutatói életben. Lényegét tekintve a kutatások során keletkező adatvagyon kezelésével, titkosított vagy nyílt adatokkal és a folyamat teljes körű támogatásával foglalkozik. Ennek során inkább a kutatókkal dolgozik együtt, s nem a könyvtárral.
Mind a kutatók, mind a könyvtár életében viszonylag új feladatkör ez, aminek nincs még mindent tekintetben világos tartalma, keretei és szabályai. Ádám, mint szakmája egyik hazai úttörője egy nemzetközi munkacsoport tagjaként azon is dolgozik, hogy megfelelő modellt alkosson erre az új szakmára.
Mit mondasz például egy nagynéninek, amikor megkérdezi tőled, hogy mi a munkád?
Egyszerűen csak azt szoktam mondani, hogy kutatóknak segítek a kutatásuk elvégzésében. Ez 70%-ban tényleg lefedi azt, amit csinálok.
Mi pontosan egy data steward feladata?
Úgy érdemes kezelni a data steward-ságot, hogy ez még nem egy kialakult, könnyen meghatározható munkakör. Nem azt mondom, hogy vita tárgyát, de megbeszélés tárgyát mindenképpen képezi. Nincs ugyanis ehhez egy iskola, amit, ha elvégzel, akkor azt mondhatod, hogy data steward vagy.
Erre a munkára általában a munkáltató jelöli ki az embereket és határozza meg a konkrét feladatköröket. Akadnak helyek, ahol data managernek hívják. Valójában nem lehet tudni, mi a különbség a manager és a steward között, mert a feladatok és szerepek vonatkozásában a kettő majdnem ugyanaz.
Jelenleg a data stewardoknak háromféle típusát tudjuk megkülönböztetni. Vannak, akik a policyket, az irányokat próbálják meghatározni, s így inkább a vezetőséggel dolgoznak együtt. A második típus képviselői napi szinten kapcsolódnak a kutatásokba és elsősorban a kutatókkal együtt végzik munkájukat. A harmadik típusba azok tartoznak, akik inkább IT beállítottságúak. Ők a kutatók számára fejlesztett szolgáltatások és technológia kiépítésében vesznek inkább részt. Kutatókkal való együttműködésük is ezen az alapon jön létre. A data stewardok ezen köre inkább az informatikai oldalát képviseli.
Összefoglalóan elmondhatjuk talán, hogy próbáljuk egyengetni az utat, az open science, az open data előtt. Én a fent említett három típusból mindhármat próbálom egy kicsit megtestesíteni a szervezeten belül. A kutatóknak például előadások formájában nyújtok képzést, illetve, ha megkeresnek emailben, akkor ott próbálom átadni a tapasztalataimat. Emellett informatikai támogatást is adok és adjuk, ha szükséges, de a vezetéssel is sűrűn egyeztetek a legfőbb irányok tekintetében.
Nálunk, a DEENK-ben tehát ez a három feladat még bennem összpontosul. Persze más kollégáim is csinálnak hasonló feladatokat, de nekik sok minden más is jut osztályrészül a hétköznapokban. Én szerencsés vagyok, mert dedikáltan csak ezzel foglalkozhatok.
Hogyan tudod segíteni egy egyetemi könyvtár életét, munkáját?
Mára nagyon megváltozott a tudományos kutatási metódus. Korábban szakkönyveket, folyóiratokat olvastunk. Ebből lettek a cikkek, kutatások. Mostanra ez a folyamat teljesen átkerült az online térbe, a kutatóknak is egyre inkább ehhez az online térhez érdemes igazodnia.
A data stewardnak az is feladata, hogy új eszközöket tudjon mutatni, amelyeket használni tudnak a kutatók a mindennapokban. Például Magyarországon még kevesen használnak adatrepozitóriumot, míg nyugaton viszont ezzel ellentétes tendenciákat látunk. Nekem, nekünk az is feladatunk, hogy hatékonyan támogassuk az ebben való fordulatot. Olyan megoldásokat kell tudnom ajánlani, ami a kutatóknak tényleg jó és a javukra tudják fordítani.
A könyvtár az információ hozzáférésében játszik elsősorban szerepet, a data steward pedig kutatási folyamatban keletkező adatok rendszerezésében, hosszú távú elérésében segíti a kutatót.
Mit látsz a szakmád legnagyobb kihívásának?
Nagyon jó lenne, ha egyetemi szinten mindenhol lenne egy ember, aki elindítaná, vagy elvégezné egy data steward feladatait. Több intézményben van már valami hasonló, de általában ők kutatók, akik rájöttek, hogy hasznos lehet, ha a kutatási folyamatukat az open science elvek szerint végzik.
Milyen tulajdonságai vannak egy jó data stewardnak?
Mindenképpen nyitottnak kell lennie az újra. Keresse azt, hogy mivel lehet fejlődni és hol lehet segíteni. Velem is megtörtént, hogy valaminek akkor néztem utána, amikor ide kerültem és csak mostanában ért meg annyira a dolog, hogy a kutatók is használatba tudják majd venni.
Nem árt ha kicsit agilis is az ember. Egyelőre inkább nekem kell még keresnem a kutatókat, hogy ajánljam nekik a lehetőségeket, átadjam a tudásomat. Ha ez a tudás hasznos volt, akkor a kutatók között ez elterjed és ők keresik majd meg a data stewardot különböző kérdésekkel. Fontos eredménynek tartom, hogy ma már azért előfordul, hogy a kutatók keresnek engem a kérdéseikkel.
Ez egy úttörő szerep, így a jövőbeli data steward nem félhet az elutasítástól sem. A kutatók néha zárkózottak azzal kapcsolatosan, hogy új módszereket próbáljanak ki. Ha 20-30 éve csinálnak valamit sikerrel és rutinnal, akkor nehéz elsőre elfogadni, hogy érkezik valaki, aki azt ajánlja, hogy ezzel és ezzel hatékonyabban tud dolgozni. Fenntartásokkal kezelik ezt a helyzetet. Úgy lehetnek vele, hogy 30 évig csinálták egyféleképpen, és nem biztos, hogy más jól látja kívülről hogyan is kell csinálni.
Végül pedig fontos, hogy a data steward szeressen gondolkodni.
Ajánlanál néhány felületet, ahol elmélyedhetünk a témában?
Elsősorban az Open Working platformját ajánlom. A Twitteren is érdemes rákeresni a data steward kifejezésre, mert nagyon sok kollégának a hírfolyama rejtegethet hasznos cikkeket és meglátásokat. Emellett még ezt a nemzetközi, szakmai közösséget ajánlanám.
Mit szeretsz a legjobban a munkádban?
Azt, hogy nagyon változatos. Nincs két egyforma feladat és nagyon szeretem azt, hogy lehet gondolkodni. Megoldások vannak. Rossz megoldás talán alig, inkább több jó. Ezek közül kell megkeresnem azt, ami mindenkinek jó: a kutatónak, az egyetemnek, és nem mellékesen a könyvtárnak is.
Az interjút készítette: Mikos Ákos (DEENK)