A PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont egyik minőség munkacsoportja a Zöld Könyvtár munkacsoport, amelynek vezetőjével, Turcsics Annamáriával készítettem a következő interjút. Annamária a könyvtár Metaadat-menedzsment és Gyűjteménykezelési Osztályának vezetője, e mellett vezeti a munkacsoportot.
CsJH: Mikorra nyúlik vissza a munkacsoport megalakulása? Kérlek mesélj a kezdetekről!
TA: A Könyvtár Minőség projektje 2014-ben indult el, az önértékelők között együtt dolgoztam Nagyné Simon Csillával, aki erősen elkötelezett a fenntarthatóság, a környezet- és természetvédelem iránt. Ott merült fel először, hogy érdemes lenne szervezett formában foglalkozni a kérdéssel. Szerencsére a Könyvtár akkori vezetése az ötlet mellé állt, így Csilla vezetésével szerveződött meg a csoport önkéntes jelentkezéssel a teljes könyvtári hálózatból. Nem elszigetelt kezdeményezés volt, mert az egyetemen is vannak a témával foglalkozó oktatók, kutatók, kurzusok, a Természettudományi Karon, de a Közgazdaságtudományi Karon is. Az első akciónk 2015. novemberében az Európai Hulladékcsökkentési Héthez való csatlakozásunk volt, amikor naponta információs leveleket küldtünk a kollégáknak a témával kapcsolatban. Kezdetben nem voltam még a munkacsoport tagja – akkor még a bölcsészkaron dolgoztam, egy másik kollégám lépett be onnan elsőként, de aztán én is úgy éreztem, hogy ez a lehetőség kihagyhatatlan.
CSJH: Mi a Zöldkönyvtári munkacsoport feladata a szervezetben?
TA: Önállóan valószínűleg nehezen tudnánk eredményeket elérni, de a PTE-n belül működik a Zöld Egyetem, amely a Modern Városok Programmal is együttműködik, hozzájuk tudunk csatlakozni a programjainkkal, a pályázatokat is tudják segíteni, de vettünk már részt olyan workshopon is, amit a Zöld Egyetem munkatársai szerveztek. Az a célunk és a feladatunk, hogy afenntarthatóságot szem előtt tartsuk. Ezt különböző eszközökkel tudjuk elérni, vannak évről évre ismétlődő akcióink, ilyen például a Föld Napján (április 22.) az „Öltözz zöldbe!” program, amely a Zöld Könyvtár munkacsoporttól indult és az egyetem is átvett. Ezzel igyekszünk felhívni minden egyetemi polgár figyelmét a környezetvédelemre. Ilyenkor egységenként zöldbe öltözünk, az erről készült fotókat pedig megosztjuk a szokásos csatornáinkon. Minden évben csatlakozunk az Európai Hulladékcsökkentési Hét programjához, amelyért emléklapot is kaptunk a minisztériumtól. Az idei terveink között szerepel fásítás is a Tudásközpont és egy másik egység környezetében. Minden évben saját munkatervet készít a munkacsoport, amelynek megvalósítását a Könyvtár Főigazgatósága is támogat, de ez a munkaterv a Zöld Egyetem munkatervének is szerves része. Mi a Lifelong Learning mozgalomhoz is hozzájárulunk a Zöld könyvtári előadásainkkal, ahol egyetemi oktatók, kutatók járnak körül olyan témákat, amelyeket mi is szívügyünknek tekintünk. Ezek az előadások meglehetősen népszerűek, reméljük a járványhelyzet után folytatódhatnak. Vannak olyan megmozdulásaink is, amelyek egyszeriek, ilyen most a kétoldalas nyomtatás népszerűsítése dolgozói és olvasói körben is, vagy az Oázis Iroda játékunk, amelyben munkatársaink fotóit várjuk saját munkakörnyezetükről – ezzel is felhívva a figyelmet a zöld növények fontosságára biológiai és mentális szempontból is.
CsJH: Milyen csoportot céloztok meg, a könyvtári dolgozók közösségét vagy az egyetemi polgárokat?
TA: Mindkét csoportot meg tudjuk szólítani, de eltérő mélységben. Saját munkatársaink esetében nagyobb esélyünk van arra, hogy szemléletváltást érjünk el, az egyetemi polgárokat pedig inkább tájékoztatjuk, informáljuk.
CsJH: Milyen évente ismétlődő programjaitok vannak még?
TA: A már említett „Öltözz zöldbe!” kampány mellett a szakmai napok kísérőrendezvényeként megszervezett börze, ahová olyan tárgyakat hoznak be a kollégáink, amelyek az ő háztartásukban feleslegesek. Ezek között vannak jó állapotú, használt és teljesen új tárgyak is. A programok (pl. a hagyományos karácsonyi összdolgozói értekezlet) előtt és után lehet csereberélni, a megmaradt tárgyakat pedig a Máltai Szeretetszolgálatnak adjuk át, ezzel segítve a rászorulókat is. A Zöld Könyvtári előadásokat havonta szervezzük (a járványos időszakot kivéve), ahová egyetemi előadókat hívtunk, de szeretnénk a doktorandusz hallgatókat is bevonni ebbe.
CsJH: Hány tagja van a Zöld Könyvtári munkacsoportnak?
TA: Tizenegyen vagyunk most a könyvtár különböző egységeiből.
CsJH: Milyen tevékenységetekről tudsz még beszámolni?
TA: A belső könyvtári hírlevélnek állandó rovata a Zöld tippek, ahol havonta adunk tanácsokat munkatársainknak. Figyelünk arra, hogy mindig az aktuális helyzetnek megfelelő információkkal lássuk el őket, pl. tavasszal a kertészkedésre, kirándulásra, járványügyi helyzetben az egészségügyi prevenciókat részesítettük előnyben – alternatív vegyszermentes fertőtlenítés stb.
2018-ban végeztünk egy kérdőíves felmérést a kollégák között, azt szerettük volna megtudni, hogy a csoport megalakulásától 2018-ig sikerült-e valami eredményt elérni a szemléletformálás terén. Akkor az derült ki, hogy igen, elindult valami, több munkatársunk figyelmét felkeltették akcióink, amelyeknek kis változások a következményei, például többen használnak vászonszatyrot a nejlonzacskó helyett, vagy vannak, akik nem liftet használnak, hanem gyalog járnak, ami nem csak energiatakarékos, de egészséges is. Az idén szeretnénk megismételni ezt a felmérést. Volt olyan tervünk is, hogy a híreink a külső hírlevélbe is átcsorogjanak, ennek voltak már megvalósult elemei, de elhanyagolható arányban, mert csak pár számban jelent meg. A mostani járványügyi helyzetben áttettük a személyes jelenlétet igénylő akcióinkat az online térbe. Ezért most hangsúlyosabbak lesznek pl. a fotópályázatok, amelyeket így is meg tudunk valósítan. Fontos lépésként említhetem még korábbról, hogy 2015 előtt már voltak az egyetemi épületekben szelektív hulladékgyűjtők, de nem túl sok. Az Európai Hulladékgazdálkodási Hét keretén belül értük el, hogy legyen több szelektív hulladékgyűjtő a könyvtári épületekben. A Zöld Egyetem szokta megszervezni a veszélyes, illetve az elektronikai hulladékok elszállítását, együttműködünk ebben, meghirdetjük mi is ezt a lehetőséget a munkatársainknak. Ugyanígy említhetném a “Passzold vissza, Tesó!” akciót, mely keretében az elhasznált, elavult mobiltelefonokat szoktuk gyűjteni az olvasói térben is – szintén a Zöld Egyetem programjaihoz kapcsolódva.
CsJH: Én is részt vettem többször olyan üzemlátogatáson, amit a Zöld Könyvtár munkacsoport szervezett. Mi a célja ezeknek a látogatásoknak?
TA: Ez csak a dolgozóknak szóló program, tulajdonképpen ismeretátadó célzattal, voltunk már hulladékszelektáló üzemben, hulladékfeldolgozó üzemben, a pécsi hőerőműben is, ahol a biomassza feldolgozását néztük meg, de terveink között szerepel kertlátogatás is, ami egyelőre a pandémia miatt nem valósult meg. Sokszor nem is gondoljuk végig, hogy a mindennap kidobott hulladéknak mi lesz a sorsa, nem is gondolunk arra, hogy a saját táplálékunkat és vízellátásunkat veszélyeztetjük.
CsJH: Nekem a szelektív hulladéküzem szinte megrázkódtatás volt, látni az óriási szeméthalmokat, amelyek sosem fogynak el. Mi akkor már családilag régóta szelektíven gyűjtöttük a hulladékot, mégis hallottam új információt arról, hogyan kell gyűjteni. Például ennek hatására akkor tértünk át a palackozott ásványvízről a csapvízre itthon.
TA: Igen, a kökényi hulladékfeldolgozóban tudtuk meg, hogy azok a dombok, amikről azt hittük, természetesek, mesterséges szemétdombok. Elképesztő adatokat tudtunk meg arról, hogy milyen gyorsan nőnek ezek a dombok. Amikor a riasztó valóságot testközelből látjuk és személyesen megérint, az hoz valódi szemléletváltást.
CsJH: A könyvtár vezetése hogyan támogatja a munkátokat?
TA: Nagyon fontos, hogy a könyvtár vezetése elkötelezett legyen, mert e nélkül a támogatás nélkül mi megfeszülhetnénk, de nem tudnánk eredményeket elérni. A Főigazgatóságról a kezdetektől volt munkacsoport tagunk, ez is nagyban segíti a munkánkat, munkaidőben szervezhetjük a programjainkat és némi anyagi támogatást is kapunk a céljaink megvalósítására. A csoportmegbeszéléseink kéthavonta vannak a könyvtár különböző egységeiben – ennek az is célja, hogy az egységekben is jobban megismerjék a munkánkat, bejárjuk a különböző egységeket, hogy rátekintésünk legyen arra, hogy milyen adottságokkal bírnak, ami segíti a fenntarthatósági célokat, illetve milyen hiányosságokat tapasztalunk, amelyek korrigálására – ha tudunk – javaslatot teszünk.
CsJH: Milyen külső kapcsolatai vannak a munkacsoportnak a Zöld Egyetemen kívül?
TA: Az ELTE Könyvtár munkacsoportjával van – most az utóbbi időben lazább – kapcsolatunk, valamint a korábbi munkacsoportvezető, Nagyné Simon Csilla előadást tartott munkánkról és céljainkról az MKE Vándorgyűlésen, de igyekszünk távolabbra is tekinteni, a csoportból ketten részt vettünk 2018-ban Zágrábban az Nemzeti és Egyetemi Könyvtár szervezésében megvalósult zöld könyvtárak első találkozóján (“Let’s Go Green! The World’s First International Conference On Green Libraries.)
CsJH: Köszönöm a beszélgetést, sok sikert és kitartást kívánok a további munkához.
TA: Köszönjük szépen!
A fotó a PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont LIBegő projektje keretében készült. Fotó és utómunka: Révész Enikő és Pápai Dóra
