A mesterséges intelligenciában (Artificial Intelligence -AI) rejlő lehetőségeket már csaknem hatvan éve kutatják, de az életünknek csak az elmúlt néhány évben vált igazán meghatározó részévé, nem kis részben a mobiltechnológia elterjedése miatt. Az új technológiák adaptálásában mindig is élen járó könyvtárakban pedig e tekintetében is természetszerűleg merül fel a kérdés: hogyan és milyen módon alkalmazható az AI a 21. század könyvtáraiban? Winkler Bea és Kiszl Péter nemrég megjelent tanulmányában többek között annak járt utána, hogy a magyarországi felsőoktatási könyvtárak vezetői mit gondolnak a mesterséges intelligenciáról és a hasznosításának lehetőségeiről.
A New Review of Academic Librarianship hasábjain júniusban publikált tanulmány alapját egy, az EKK tagok számára készített kérdőív adja, mely 17 kérdésen keresztül igyekszik feltérképezni a könyvtárigazgatók témához kapcsolódó benyomásait, szakmai meglátásait és az AI adaptálásának esetlegesen már létező példáit.
A cikk alapos áttekintést ad a mesterséges intelligencia könyvtári vonatkozásaival foglalkozó szakirodalomról, a gondos szakmaisággal összeállított kérdőív pedig számos olyan következtetés levonását is lehetővé teszi, melyek az AI kérdéskörén túlmutató jelentőséggel is bírnak. Az egyik “bemelegítő” kérdésből például megtudjuk, hogy a mesterséges intelligenciával kapcsolatban a legtöbbeknek a robotok ugranak be – nyilván nem kis részben a sci-fi irodalom és filmek határása. Az is kiderül viszont, hogy a magyar felsőoktatási könyvtárak vezetői között ma már a 40-49 éves korosztály van többségben, de talán ennél is izgalmasabb az a felismerés, hogy a választ adó vezetők több mint 90%-a a Carl Roger féle innovációs modell szerinti korai befogadók és korai többségi csatlakozók közzé tartozik, ami igen szerencsés állapot egy olyan környezetben, ahol a kiszámíthatatlanság kezelése és a folyamatos alkalmazkodás alapvető fontosságú kompetencia a sikeres vezetői működésben.
Az AI lehetséges könyvtári alkalmazásait firtató kérdésekre adott válaszokból azt tudjuk meg, hogy a magyar felsőoktatási könyvtárakban számos területen elképzelhetőnek tartják e technológia alkalmazását, úgymint az oktatás, digitalizáció, információszolgáltatás és referensz szolgáltatások. Látják ezek mellett relevanciáját a gyűjteményépítésben, valamint a feladatszervezéseben és folyamatmenedzsmentben is. Kiemelendő előnynek tartják emellett, hogy az AI segítségével jobban megismerhetjük felhasználóink szokásait, felmérhetjük igényeiket, s ezekre megfelelőbb válaszokat adhatunk szolgáltatásaink szervezésekor.
A szerzők végkövetkeztetése alapvetően pozitív a könyvtárigazgatók témával kapcsolatos álláspontját illetően: úgy látják elsősorban érdeklődéssel és nem elutasítással viszonyulnak a technológia felé, s ez várhatóan hozzá járul majd ahhoz, hogy az AI a következő években fontos kérdés lesz a felsőoktatási könyvtárak életében.
A cikk elérhetősége:
Bea Winkler & Péter Kiszl (2021): Views of Academic Library Directors on
Artificial Intelligence: A Representative Survey in Hungary, New Review of Academic Librarianship,
DOI: 10.1080/13614533.2021.1930076
Kiemlet kép: Photo by Markus Winkler on Unsplash
