Májusban zajlott annak a meetup-sorozatnak a második felvonása, melyet a kutatási adatok kezelésének témakörében szervezett az EKK HUNOR nevű munkacsoportja. A januári eseményekkel együtt immár 20 alkalommal megrendezett online találkozókon az Élvonal és OTKA pályázatokhoz szükséges adatkezelési tervek elkészítésének gyakorlati tudnivalói álltak a középpontban.
Meetup néven az olyan találkozókat jelöljük, ahol egy adott témát érintő előadás(ok) mellett legalább akkora szerepet játszik résztvevők kötetlen eszmecseréje, az ismerkedés és a kapcsolatépítés is. A HUNOR munkacsoport tagjai ezt a formátumot választották arra, hogy az OTKA és Élvonal pályázatokban érintett kutatókkal közösen áttekintsék a kutatási adatok kezelésével kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat és kötelezettségeket.
Az online meetup-ok konkrét apropóját az adta, hogy a 2021-es évtől a fent említett pályázatokhoz is kutatási adatkezelési terv benyújtását kéri a kutatásfinanszírozó NKFIH. A találkozókat specifikusan a fenti pályázatokban szereplő adatkezelésiterv-sablon helyes kitöltésében való segítségnyújtás szándékával szervezték. Egy-egy meetup-ra bármely tudományterület képviselői regisztrálhattak, de a létszámot – a hatékonyság érdekében – 15 főben maximálták. A kutatási adatok kezelésről szóló rövid bevezető előadást követően a résztvevők rendszerint három csoportot formáltak, melyekben az említett adatkezelési terv kitöltéséhez adtak segítséget a szakértő könyvtárosok, sőt, arra is lehetőség volt, hogy a pályázathoz benyújtandó dokumentumok első változatai már a helyszínen megszülessenek.
Az adatmenedzsment terv (Data Management Plan – DMP), egy egyszerű, 1-2 oldalas összefoglaló, amely leírást ad arról, hogy a kutatás során milyen adatok születnek, azokat hol és hogyan tárolják, milyen módon és jogosultságokkal érhetők el, használhatók fel, valamint részletezi az adatmenedzsment költségeit is.
A januárban és májusban zajló, egyenkét tíz alkalmas meetup-sorozaton összesen csaknem 250 kutató vett részt, akik – az EKK kiterjedt kapcsolati hálójának köszönhetően – széles körben képviselték az ország felsőoktatási intézményeit. A 60 perces találkozók természetesen nem csak az adatkezelési terv elkészítésével teltek: a szervezők felhívták a figyelmet a kutatási adatkezelés fontosságára, bemutatták a jó gyakorlatokat és igyekeztek eloszlatni a legjellemzőbb félelmeket is. Szó volt emellett a nyílt tudományról és az ezzel összefüggő ún. FAIR adatkezelési irányelvekről is.
A Findable, Accessible, Interoperable, Reusable szavakat magában foglaló rövidítés azt a több mint egy tucat alapelvet jelöli, melyek a kutatás fenntarthatóságát, láthatóságát és integritását biztosítják. A kutatási adatok megtalálhatóságát – csakúgy, mint a publikációk esetében – állandó azonosítók (pl. DOI) és speciális tárhelyek (adatrepozitóriumok) biztosíthatják. A FAIR elvek alapján előállított adat gépek számára is olvasható és szerzői jogi licenc-szel van ellátva, mely pontosan rögzíti, hogy a kérdéses adatot ki állította elő, ahhoz hogyan és milyen feltételekkel lehet hozzáférni. Olyan formátumokat és szabványokat használ, melyek révén hatékonyan együttműködnek más adatokkal, alkalmazásokkal és rendszerekkel, mindezt pedig azért, hogy megvalósulhasson a FAIR legfontosabb célja, az adatok szabad, de szabályozott, ellenőrzött és biztonságos újrafelhasználása.
A résztvevőktől gyűjtött visszajelzések alapvetően pozitívak voltak, s megerősítették a hasonló találkozók szervezésének hasznosságát és azt, hogy érdemes törekedni a kutatókkal e témában folytatott aktív párbeszéd további lehetőségeinek megteremtésére.
A pályázati időszak ugyan már lezárult, a téma aktualitása azonban ezzel nem ért véget. A kutatási adatkezelés kérdése egyre számottevőbb szerepet tölt be tudományos kommunikáció folyamatában, s ez a jövőben várhatóan még inkább így lesz. Az adatkezelési terv a legtöbb EU-s pályázathoz évek óta kötelező csatolmány, most pedig már a hazai pályázatok egy részében is elvárás lett az elkészítése.
A meetup-ok ezen túlmenően a felsőoktatási könyvtárak e folyamatban játszott szerepeire is ráirányították a figyelmet. E tekintetben nem csupán a kutatók kötelezettségeinek teljesítését támogató szolgáltatások veendők figyelembe, hanem olyan fejlesztések és kezdeményezések is, amelyek hatékonyan segítik elő a fent érintett adatkezelési és felhasználási alapelvek széles körű elterjedését és meggyökeresedését a hazai kutatói társadalomban. Ezek közé tartozik többek között az első magyar felsőoktatási adatrepozitórium létrehozása a Debreceni Egyetemen. A júniustól – egyelőre még béta megjelöléssel – elérhető adattár a Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár gondozásában született meg, s alapvető célkitűzése, hogy megfelelő platformot biztosítson az egyetem kutatói számára a folyó kutatásaik során keletkező adatok FAIR elvek szerinti biztonságos tárolására, megosztására és disszeminációjára.
A szerzők a DEENK munkatársai: Fazekas-Paragh Judit; Kiss Anikó; Petró Leonárd; Száldobágyi Ádám
