Az EKK új honlapjának készítésekor létrehoztunk egy listát, amiben a Kollégiumhoz tartozó könyvtárakat és azok különböző online elérhetőségeit soroljuk fel. E gyűjtés – eredeti funkciója mellett – kiváló lehetőséget nyújt arra, hogy górcső alá vegyük a felsőoktatási könyvtárak online térben való megjelenésének legfontosabb jellegzetességeit. A DEENK három fős munkacsoportja vállalkozott, hogy közelebbi vizsgálat tárgyává teszi ezt a listát, s egy cikksorozatban beszámolnak eredményeikről. Az első a könyvtárak honlapjairól szól.
Kutatásunk során az EKK-hoz tartozó 37 intézmény honlapját, meglévő social media profiljait (Facebook, Instagram, Twitter, Youtube,) valamint blogjait vizsgáljuk meg. A jelen szakaszban kizárólag a nyilvánosan elérhető információk kvantitatív jellegű feldolgozására vállalkoztunk, de reméljük, hogy a kapott eredmények kellő alapot nyújtanak majd később tartalomelemzések elvégzéséhez is. Munkánkkal elsősorban egy olyan helyzetkép felvázolására törekszünk, ami a könyvtári kommunikáció és marketing vonatkozásában nyújthat hasznos információkat. Az egyes területekkel kapcsolatos részeredményeket itt, az EKK honlapján fogjuk rendszeresen közzétenni, remélve, hogy cikkeink élénk szakmai diskurzus kibontakozásának is elindítói lesznek. Az első rövid elemzésünkben a könyvtári honlapok néhány sajátosságát igyekszünk feltárni.
Szempontok
A honlapok elemzésekor az alábbi kérdésekből indultunk ki:
- Van-e az adott könyvtárnak saját honlapja?
- Ha van, annak kialakítása hogyan igazodik az egyetemi honlap megjelenéséhez?
- Az egyetemi honlap melyik menüpontjában található a könyvtárhoz vezető link?
- Hogyan teszi láthatóvá a könyvtár a social media profiljaihoz vezető linkeket a honlapján?
2021. februárban jött létre a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE), amihez három érintett könyvtár is tartozik. Mi a vizsgálódásainkat azonban még a korábbi intézményi szerkezetben végeztük, így a kapott eredmények a 2020 végi állapotot tükrözik.
A honlapok jellege
Az első kérdéskör alapján az intézmények két kategóriába sorolhatók. Az egyikbe azok tartoznak, melyeknek van saját honlapja (nevezzük őket “saját honlaposnak”), a másikba pedig olyanok, melyek szolgáltatásaikat az egyetemi honlapba integrálva közvetítik felhasználóik számára (őket “egyetemi honlaposként” emlegetjük majd).
A kategóriába sorolás után azt látjuk, hogy a könyvtárak többsége (25) saját honlapot tart fenn, és csupán egyharmaduk (13) esetében találkozunk az egyetem honlapjába ágyazott verzióval.
Egy weboldal üzemeltetése erőforrás igényes feladat. A fenti eredményt az egyes könyvtárak dolgozói létszámával összevetve megvizsgálható, hogy van-e közvetlen összefüggés a honlap jellege és a rendelkezésre álló humánerőforrás mértéke között. Az érintett könyvtárak vonatkozó adatai egy 2019-es felmérés révén állnak rendelkezésünkre, s bizonyos megkötésekkel ugyan, de használhatók erre a célra.
A cikkben közölt lista két intézményre vonatkozóan nem tartalmaz létszámadatokat, így az összevetésben csak 35 könyvtárat szerepeltethetünk. Ezen felül a dolgozók száma a legtöbb helyen ma már vélhetően eltér a két évvel ezelőtti állapottól, így azokat csak a nagyságrendi határok meghatározására használhatjuk – ezek az arányok vélhetően nem változtak meg jelentős mértékben.
A honlapjelleg és a létszámadatok összevetéséből az alábbiak állapíthatók meg:
- A maximum 10 főt alkalmazó könyvtárak között többségben vannak az egyetemi honlaposok, igaz a különbség nem szignifikáns (7-nek nincs, 5-nek van saját honlapja).
- A 11-32 alkalmazottat foglalkoztató intézmények esetén is vegyes a kép, de itt már a saját honlaposok vannak túlsúlyban (12-nek van, 6-nak nincs saját honlapja).
- 32+ alkalmazott esetén már kizárólag olyan könyvtárakat találunk, amelyek saját honlapot üzemeltetnek.
Úgy tűnik tehát, hogy a könyvtárak többségében nincs egyértelmű a korreláció a dolgozók létszáma és a honlap jellege között. A 4-33 főt foglalkozató 28 intézmény esetén meglehetősen vegyes a kép, nem mutatkoznak határozott törvényszerűségek: a kis könyvtárak között sem ritka a saját honlapos, és a közepes méretűek körében is több olyan van, ami az egyetemi honlapba integrálódik. Csupán a skála két végén rajzolódnak ki erősebb vonalak: az öt legnagyobb könyvtár mindegyike saját honlapos, míg ennek ellenkezője igaz a négy főnél kevesebbet foglalkoztató könyvtárakra. Az adatok csak ezeknél az intézményeknél valószínűsítik, hogy a honlap jellege összefüggésben áll a rendelkezésre álló dolgozói kapacitás mértékével, de még ez esetben sem tekinthetjük ezt kizárólagosnak, sőt talán még döntőnek sem. Az erőforrás-kapacitás ugyanis csupán az egyik a honlapjelleget meghatározó tényezők közül, abban többek között a presztízs, az anyaintézmény arculati stratégiája vagy a könyvtár és egyeteme közötti partneri viszony hasonlóan fontos szerepet játszik. Ezen tényezők megismerésére azonban ez az elemzés nem elégséges, arra csak a honlaptartalmat és a szervezeti munkafolyamatokat is érintő alaposabb vizsgálódás világíthat rá kellő mértékben.
A honlapok megjelenése
A második szempont vizsgálatakor arra kerestük a választ, hogy a 25 önálló könyvtári honlap megjelenése milyen mértékben igazodik anyaintézményük honlapjának stílusjegyeihez és szerkezeti felépítéséhez. Úgy véljük, hogy ez nem csupán az arculat kialakításában meghatározó szempontokra, de a könyvtár és a fenntartó intézménye közötti viszony egyes aspektusaira is rávilágíthat. E vizsgálatba kizárólag az egyetemek központi honlapjait vontuk be, a karok és tanszékek önálló lapjait nem.
Az összehasonlítás eredményeként a könyvtári honlapok három kategóriába sorolhatók:
- Az elsőbe azok tartoznak, melyek megjelenése és felépítése megegyezik azzal, amit az anyaintézmény honlapján látunk;
- A második kategóriát azok alkotják, melyek részben követik az egyetemi honlap-designt, de mind a grafikai jegyek, mind a felépítés vonatkozásában alkalmaznak eltérő megoldásokat;
- A harmadik kategóriát azok alkotják, melyek teljesen különböznek egyetemük honlapjától.
Az összehasonlítás alapján az látszik valószínűnek, hogy a könyvtárak többségénél nincsenek erős fenntartói megkötések a saját honlap kialakításával kapcsolatosan: csak a könyvtári honlapok harmada (8) igazodik határozottan az egyetem által kialakított megjelenéshez, három csak részben, és több mint fele (13) semmilyen módon nem harmonizál anyaintézménye központi honlapjával.
Ez utóbbiak esetében egyfajta fáziseltolódás fedezhető fel: a legtöbb esetben az látjuk, hogy az egyetemi honlap már új (legalábbis modernebb), de a könyvtáré nem követte ezt a változást. Ez esetben nem lehet tudni, hogy tudatos arculati stratégia, vagy inkább a webfejlesztési munkafolyamatokkal kapcsolatos tényezők állnak a háttérben.
Ezt látjuk most a MATE-hoz tartozó könyvtáraknál is, melyek egyelőre még nem igazították honlapjaikat az új egyetemi weboldalhoz, bár a Kosáry Domokos Könyvtár és Levéltár, valamint a Kaposvári Campus Könyvtár már az új egyetemi logót szerepelteti a fejlécben. Az, hogy van-e egyáltalán ilyen szándék, csak később fog kiderülni.
Négy “nem igazodó” könyvtárnál viszont inkább az valószínű, hogy tudatosan választottak más utat. A BME OMIKK, a CEU Könyvtár, a SZIE és a Nyíregyházi Egyetem könyvtárának honlapjai ugyanis az egyetemihez hasonlóan frissnek tűnnek (legalábbis nem régebbinek), de lényegesen eltérnek azoktól felépítés és design tekintetében egyaránt.
A “részben igazodók” láthatóan figyelembe vették az egyetemi központi honlap bizonyos jellegzetességeit, így a weboldalak “hangulata” egyértelmű rokonságot mutat, de elég nagy mozgástérrel rendelkeztek ahhoz, hogy érvényesíthessék saját igényeiket nem csupán a funkcionalitás, de a stílus és az arculat vonatkozásában is. Ez az önállóság ugyanakkor azt is feltételezi, hogy a könyvtárban rendelkezésre áll megfelelő mennyiségű képzett erőforrás, amit alátámaszt, hogy mindhárman a legnagyobbak közül kerülnek ki (ELTE Egyetemi Könyvtár, SZTE Klebelsberg Kuno Könyvtára, PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont).
A “teljesen igazodók” között egy kivétellel közepes, vagy kis méretű könyvtárakat találunk (max. 32 dolgozó), a nagy intézmények közül a DEENK az egyetlen, melynek honlapja minden tekintetben megegyezik az egyetem honlapjának kialakításával. Ezen oldalak közös jellegzetessége, hogy bár valóban erősek a központi jegyek, uniformizáltságról azért nem beszélhetünk. “Második ránézésre” ugyanis már feltűnnnek azok a különbségek, melyek arra engednek következtetni, hogy – főleg a szolgáltatások szempontjából fontos – speciális igények érvényesítése ezeknél a könyvtári honlapoknál sem ütközött akadályba.
A könyvtárak helye az egyetemi honlapokon
A harmadszor annak jártunk utána, hogy a könyvár melyik menüpontban jelenik meg az anyaintézmény honlapján. Úgy véljük, hogy ennek alapján következtetni lehet arra, hogy az adott intézmény hol helyezi el a könyvárat saját szervezeti-működési térképén.
A vizsgálat során változatos elnevezésű menüpontokban találtuk meg a könyvtárakat, de ezek mindegyike besorolható az alábbi típus-kategóriák valamelyikébe:
- Kutatás. (Ide sorolva még: “Tudományos élet”);
- Szolgáltatások;
- Egyetemi élet. (Ide sorolva még: “Élet az Egyetemen”);
- Oktatás;
- Kultúra. (Csak, ha önálló főmenüpontként szerepel);
- Rólunk típusú menüpont. (A legritkább esetben ez a menüpont neve, jellemzően az “Egyetemről” a “Karról” vagy “Intézményükről” elnevezést kapta);
- Főoldal. (Csak, ha a könyvtár önálló főmenüpontként jelenik meg a nyitóoldalon).
Eszerint a könyvtárak szűk többsége (11) az egyetemi honlap nyitóoldalán, önálló főmenüpontként jelenik meg. Szorosan mögöttük azon intézmények állnak (10), melyeket anyaintézményük a szolgáltatások menüben helyezett el és 6 könyvtárról a rólunk típusú menüre kattinva érünk el információkat. E három kategóriába sorolható az összes intézmény majd’ háromnegyede (27). Négy-négy esetben az egyetemi élet és a kutatás menüpont alatt találjuk a könyvtárat, míg a kultúra és az oktatás alá egy-egy intézményt rendeltek az egyetemi honlap szerkesztői.
A fentinél árnyaltabb képet kapunk akkor, ha a menü-elhelyezéseket a honlapjelleg (saját honlapos, ill. egyetemi honlapos) alapján is külön is megvizsgáljuk.
A szeparált vizsgálatnál már az látszik, hogy a saját honlappal nem rendelkező könyvtárak legtöbb esetben az egyetemi kezdőlapon kapnak elhelyezést, míg a saját honlaposok a szolgáltatások menübe kerültek leggyakrabban. Kizárólagosság négy menü-típus esetében látható: a szolgáltatások, az egyetemi élet, a kultúra és az oktatás menüpontok alatt csak saját honlapos könyvtárakat találunk.
Social media profilok láthatósága
Utolsó lépésként azt vizsgáltuk, hogy a könyvtári honlapokról indulva mennyire könnyű (vagy nehéz) azon social media (SM) felületekre eljutni, ahol a könyvtár saját profilt tart fenn. A közösségi-média jelenlét ma már a könyvári kommunikációban is hangsúlyos tényező, s a honlap döntő szerepet játszik ennek láthatóvá, elérhetővé tételében. Az EKK könyvtárak listájának összeállításakor azobban azzal szembesültünk, hogy bár a többségnek van valamilyen közösségi profilja, honlapjaik nem feltétlenül jelentenek biztos kiindulópontot ezek megtalálásában.
A honlapokat e szempont alapján megvizsgálva a következő kategóriák születtek:
- Látható: minden olyan SM felület be van linkelve a honlapra, ahol a könyvtárnak önálló profilja van.
- Részben látható: azon esetek, ahol a könyvtár valamelyik SM profiljára mutató link hiányzik, vagy hibás;
- Nem látható: a könyvtár egyik social media profilja sincs belinkelve a honlapján.
Az egyetemi honlapba integrált könyvtári oldalaknál egy kivételével sehol sem tüntetik fel a könyvtár social media elérhetőségeit. Egyedül a Corvinus Egyetem Könyvtára találta meg a módját annak, hogy az egyetemi SM linkek mellett a sajátjait is jól láthatóvá tegye. A social media linkek hiánya, illetve azoknak csak részben való feltüntetése jellemző a saját honlappal rendelkező könyvtárak esetében is: 9 könyvtár honlapjáról nem lehet megtudni, melyik social media felületen csatlakozhatunk online közösségéhez, 6 esetben ez hiányos, vagy a linkek nem a megfelelő helyre mutattak. Csupán a könyvtárak kevesebb mint felénél, 10 esetben láttunk, hogy a honlapon minden SM profilra megfelelő hivatkozásokat helyeztek el.
A fentiekből levonható első következtetés, hogy azon intézmények, melyek nem (tudnak) saját honlapot üzemeltetni, nagy valószínűséggel esnek el közösségi profiljaik láthatóvá tételének lehetőségétől. Ez azonban nem feltétlenül igaz, hiszen a Corvinus könyvtárának esete bizonyítja, hogy lehet erre megoldást találni ilyen körülmények között is. A sem tűnik döntő tényezőnek, hogy a könyvtár a honlap szerkesztésében milyen mozgástérrel rendelkezik: a “teljesen igazodók” felénél minden SM link elérhető, kettő nem, kettő pedig csak részben tünteti fel azokat. A linkek saját honlaposok közötti nagy fokú hiánya is inkább arra enged következtetni, hogy a profilok láthatósága az ezzel kapcsolatos tudatosságon múlik leginkább. Annak kiderítésére viszont, hogy ez milyen hatással van a social media profilok hatékonyságára már egy átfogóbb elemzés részeként végezhető el.
A cikksorozat szerzői:
Petró Leonárd (DEENK); Szegedi Henrietta (DEENK); Kövesi Nóra (DEENK)
Photo by Christian Wiediger on Unsplash
