Az idén huszonkilencedik alkalommal rendezték meg a felsőoktatás, a köznevelés, a kutatás legrangosabb hazai számítógép-hálózati és alkalmazási informatikai konferenciáját, a Networkshopot, amelynek idei mottója: „Esélyeink és kihívásaink a digitális transzformáció világában” volt. A járványhelyzetre való tekintettel a tavaszi halasztás után ősszel, szeptember 2-4. között a konferencia teljes programja az online térbe, pontosan a MS TEAMS-be költözött, a házigazda az eredeti terveknek megfelelően a Pécsi Tudományegyetem volt.
A Networkshop kiemelt témái a következők voltak: a felsőoktatás, köznevelés és a közgyűjtemények digitális transzformációja; digitális és hálózati ökoszisztémák a kutatásban, valamint a tudományos munka és az infrastruktúra szimbiózisa a felhőben.
Rövid beszámolómban a konferencia főbb témáit érintem a felsőoktatási könyvtárak munkatársai előadásának tükrében, valamint megemlítek olyan előadásokat is, amelyek témái ennek a szférának a napi feladataira, munkájára hatással vannak.
A konferencia struktúrája a szokásos volt: plenáris előadások után négy szekcióban folyt a munka, először workshopokon és mini workshopokon vehettek részt a hallgatók a különböző virtuális termekben, majd egymást követték az egyes előadások.
A könyvtáros szakma érdeklődésére leginkább a „Közgyűjteményi digitalizálási helyzetkép 2020” című beszélgetés tarthatott számot, ahol Kokas Károly (SZTE KK) felvezetője után Bánki Zsolt (PIM), Györffy Szabolcs (OSZK), Maczelka Árpád (OSZK), Biszak Sándor (ARCANUM) és Nagy Gyula (SZTE KK) folytatott érdekes vitát a jelen helyzetről, a lehetőségekről.
A járványhelyzetben különösen fontos téma volt a felsőoktatás szempontjából is „A felsőoktatás és a köznevelés digitális transzformációja” című workshop, itt Zimányi Krisztina (ELTE), valamint Misley Helga (ELTE) előadásai után beszélgetés alakult ki az együttműködési lehetőségekről, keretrendszerekről.
Másnap, szeptember 3-án is négy szekcióban folyt a munka, párhuzamosan hangzottak el olyan előadások, amelyek a nagy felsőoktatási könyvtárak munkájába engedtek betekintést. Újdonságot jelent a Pécsi Tudományegyetemen, a könyvtár kezdeményezésére létrejött fejlesztés, amely a hallgatók könyvtári tartozásainak csökkentését célozza a Neptun Egységes Tanulmányi Rendszer és a Corvina Integrált Könyvtári Rendszer összekapcsolásával. Ennek a munkának a részleteiről és eredményeiről Füzes Barnabás tartott előadást. A következő előadó, Pergéné Szabó Enikő a Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtárában elindított pilot programot mutatta be, amely az egyetemen megjelenő folyóiratok minőségének és láthatóságának javítását tűzte ki célul.
Lendvay Miklós (OSZK) az idén is beszámolt előadásában az Országos Könyvtári Platform – központi könyvtári szolgáltatások együttműködő rendszerének helyzetéről kiemelve az entitás alapú adatmodell előnyeit.
A B teremhez csatlakozó hallgatóság Arató Balázs (PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont) beszámolóját hallgathatta meg, amely a „A magyarországi szakszótárak és -lexikonok bibliográfiája” című adatbázis keletkezését és működését ismertette.
A C teremben szeptember 2-án tartotta meg mini workshopját Karácsony Gyöngyi és Fazekas-Paragh Judit (DEENK) Az adatkezelés aktualitásai címmel, amelyhez szorosan kapcsolódott, szinte a folytatása volt Fazekas-Paragh Judit másnapi előadása az NI4OS Europe – Nyílt kutatási ökoszisztéma kiépítése Európában címmel, amely előadás kitért a jelen helyzet mellett a jövőbeni törekvésekre és az együttműködési lehetőségekre. Ugyanebben a szekcióban tartotta ugyancsak a debreceni egyetemi könyvtárból előadását Száldobágyi Ádám, aki az intézmény adatrepozitóriumának előkészítő munkálatairól, tervezési szempontjairól beszélt, majd magát az adatrepozitóriumot is bemutatta. Előadásának címe: Kutatási adatkezelés egyetemi környezetben volt.
Az A teremben egy szegedi előadás következett, Farkas Richárd (SZTE): Digitalizált tartalmaink közös keresője VuFind alapokon az SZTE Klebelsberg Könyvtárban címmel tartott beszámolót, amelyben a keresési lehetőségek gazdag tárházát ismerhették meg a konferencia résztvevői.
Az oktatás informatizálása szekcióban tartotta meg előadását Szilágyi Mariann könyvtáros és Füzy Tibor, a PTE Állam és Jogtudományi Karának oktatója, akik egy oktatásban használt online eszközt mutattak be Jogi technológiák produktív használata a jogi felsőoktatásban – Jogklinka 2.0 címmel.
Lovász Dávid az Ötlet-tár – A munkatársi innováció keretrendszere a PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont hálózatában című előadása egy több éves előkészítő munka eredményeképp létrejött, saját fejlesztésű alkalmazást mutatott be, amely az innovatív munkatársak ötleteinek végig kísérését vállalja az ötlet megszületésétől a megvalósításig.
Az oktatás informatizálása szekcióban mutatott be néhány módszert Csehné Kardos Zita arra vonatkozóan, hogy a PTE Műszaki és Informatikai Karának oktatóit, kutatóit és doktorandusz hallgatóit hogyan tudja segíteni az MTMT2 adatbevitelében és használatában könyvtárosként.
Érdekes szervezeti kulturális témáról tartott előadást Karácsony Gyöngyi (DEENK) A szervezeti kultúra mint erőforrás: egy készülő stratégia margójára címmel. Előadásában az egyes szervezeti kultúra típusokat mutatta be, valamint a 2019-ben a DEENK-ben végzett szervezeti kulturális felmérés eredményeit kitérve a DEENK-ben jellemzően preferált szervezeti értékekre is.
A szélesebb körű digitális átalakulása kérdései szekcióban Dezső Krisztina, a pécsi egyetemi könyvtár munkatársa Az IWalk applikáció felhasználási lehetőségei az oktatásban és a helyi identitás erősítésében címmel tartotta meg előadását, amelyben az ehhez használható forrásokat, így a holokauszt túlélőkkel készített interjúk gyűjteményét is bemutatta röviden.
Az idei Networkshop konferencia rendhagyó volt a helyszínt tekintve, hiányoztak a megszokott és kedvelt informális helyzetek, amelyek alkalmasak szakmai beszélgetésekre, kapcsolatépítésre, de ebben a rendkívüli évben ez volt a megfelelő megoldás. A technikai körülmények időnként nehézséget okoztak, de mindenki helyt állt, és az információcserére, az eredmények bemutatására való törekvést siker koronázta.
Összességében a konferencia a megszokott sokszínűséget hozta a témák, megközelítések szempontjából, pillanatképet közölt a 2020-as év közgyűjteményi helyzetéről, az oktatás informatizálásáról, a tudomány- és kutatástámogatás törekvéseiről, valamint a szélesebb körű digitális átalakításáról. Beszámolómban igyekeztem felvillantani azokat a témákat, előadásokat, amelyek kapcsolódnak a felsőoktatási könyvtárakhoz leginkább azzal, hogy a munkatársak tevékenységét, szakmai kihívásait helyezte fókuszba. A szervezők a szokásokhoz híven most is rögzítették a workshopokat, előadásokat, a tervek szerint a KIFÜ videotóriumában lesznek elérhetők.
